Kapcsoltam! Jöhet a 10 ft-os kérdés, Rózsa Úr!

Ja, a forrás a Rubicon nevű folyóírat. Volt egy sorozat az amerikai elnökökről.

A panama csatorna. 1906-ban Theodore Roosevelt a helyszínen szemlét tartott és ez volt az első eset, hogy hivatalban lévő elnök hivatalos külfödi útra utazott.

Egyébként ő volt a 26. elnök és 1910-ben Magyarországon is töltött pár napot.

Hydroplán ( Beaver)  más részről a hajózó személyzet  kifejezést is a tengerészettől vette át a repülés . üdv doktor4

Pajtás volt az Pajtás!

Ez viszont benne van a Coriolis-erő meghatározásban.

A forgásirány nem 100%-os de a statisztika szerint több mint 50% megfelel a leírtaknak.

bb

Nehezemre esik de igazad van. Ez a szóg hatás. Amikor 2 hajó túl közel megy egymáshoz összeszivja őket az áramlás. nem kell hozzá repülőgép szárnyforma.

bb

Na, még egy kérdés amire nem találjátok a választ az internyeten!

Töltsetek meg egy vizespoharat vízzel, de szinültig! Tegyetek a tetejére egy papírlapot. Jobb kézzel fogjátok a poharat, bal kézzel a papírlapot. Fordítsátok meg a poharat úgy, hogy a papír legyen alul. Engedjétek el a papírt, s ha nem ba.....ok el, akkor láss csodát, a víz nem folyik ki a pohárból!

Na, mi ennek a magyarázata?

Ha már fizika: egy autóbusz közepén egy gázzal töltött léggömb lebeg, de úgy, hogy magasságban is a közepén. A busz nagy sebességgel elindul.

Kérdés: elmozdul-é a léggömb? Ha igen, akkor merre, előre vagy hátra, ha nem, akkor miért nem?

A tömegvonzás kizárt, az csak nagy tömegeknél érvényesül és olyan mint a fél pár zoknik relytéje, azaz, megoldatlan!

Az elektromos töltés is sántít, lévén a víz közömbös erre, akárcsak a mágnesezésre. (A levegő viszont nem).

Szerintem inkább az lehet a magyarázat, hogy a víz a körülötte lévő levegőt is mozgatja egy picit és ha közel viszed a kezed, akkor szűkíted a levegő áramlását, tehát picit csökken a levegő nyomása és a nagyobb nyomású oldalról a levegő a kezed felé nyomja a vízsugarat. (Repülőgép szárny esete).

De pörögtök, de pörögtök. A munka az almás ?

A hallépcsőket azért nagyobb erősebb példányoknak tervezik és nem feltétlen csak úgy ,hanem  gondolom szaporodás, ívóhely  . üdv doktor4

Meglepő intenzitással távozik a folyadék . üdv doktor4

Természetesen az üveget először szájával lefelé kell fordítani! aztán pörgetni.Általánosságban a lényeg az, hogy biztosítani kell a víz helyére beáramló levegő útját, mint pl. marmonn kanna.

Apropó, mitől marmonn a marmonn kanna?

Akkor egy kérdés: június 22-én hajózol az egyenlítő mentén nyugatról kelet felé, amikor is hirtelen megáll a föld tengely körüli mozgása. Mi történik ezután? Ha ellenkező irányban hajózol, akkor mi lesz?

Az északi féltekén az óra járásával egyezően, a déli féltekén ellenkező irányba. A föld tengely körüli forgása okozza ezt a hatást!

Igen, úgyan is van felszín alatti kapcsolat a két folyó között, de mivel ezt te mondtad nekem, nem jár a pont, és pont!

Egy szobafestő mutatta meg nekem, az üveget körbe-körbe mozgatta, hogy a benne lévő folyadék is körbe forogjon az üvegben, így a folyadék közepén lesz egy kis lyuk, ahol a levegó be tud áramlani az üvegbe. Olyan mint egy fordított örvény.

Valószínüleg a Rajna-Majna-Duna csatorna hallépcsőjén nem jut át?? Akkor??

Üdv.

bb

Januárig bírd ki akkor adok 1 pirosat is  üdv doktor4

Tele vagyok én is izgalmas kérdéseek:

Pl. Miért van ilyen fos idő?

Miért nem lehet úgy megcsinálni az úttesten az aknafedeleket, hogy 3 hónap múlva ne képződjö ott egy bazi nagy mélyedés?

Is ha utána ki is javítják, akkor miért süllyed be újra????

Pontot a baadától kérjetek!!!

Elvileg igen hiszen van összeköttetés a két folyó közt .Hogy az a pici halacska képes e a hallépcsőkön felúszni hát az necces vagy nagyon tökös a halacska  üdv doktor4

Teszek fel én is egy vizes kérdést:

Át tud-e úszni egy 3cm-es kishal a Dunából a Rajnába?

bb

Csak annyira döntöd meg az üveget, hogy még a folyadék felszine felett be tudjon áramolni a levegő.

A tömegvonzás.

A Coriolis-erő eredményeként. A déli félteken balra forog az örvény.

(a so azert kell, mert sokkal gyorsabban olvad fel a jeg es hamarabb adja le a hideget, nem a kornyezetet huti a lassu olvadas kozben)

A MAGYARÁZAT HIBÁS.

1., A jég olvadásakor hőt von el. A sós viznek alacsonyabb a fagyponja mint az édesnek. Tehát ha elkezdjük sózni a jeget az megolvad és hőt von el a környezetéből.

2., A víz nagyobb felületen érintkezik a pezsgős üveggel mint a jég, tehát nagyobb felületen vonja el a hőt.

Khmmm, meg izé, de az 534-re is ha lehetne Bíró úram egy pontocskát!

Elfáradtam, majd holnap, de szívesen átengedek 1 pontyot, ha valaki megteszi.